A macskafélék családjába nagyon sokféle állat tartozik.

Csoportosítás:

1. Méretük (testsúlyuk) alapján

2. Tudományos rendszertan szerint

Nyelv:

A hétköznapi magyar nyelv a "macska" szó alatt a házimacskát érti, hiszen Magyarországon nem volt annyiféle macska őshonos, mint például Afrikában vagy India dzsungeleiben. A ritkán látható vad rokont épp ezért külön jelzővel látja el nyelvünk: "vadmacska", a másik őshonos macskafélénket pedig "hiúz"-nak nevezzük.

A "nagymacska" szó azokat a macskaféléket jelenti, amelyeket a vadászok a nagyvadak közé soroltak: méretüknél fogva veszélyt jelenthettek az emberre.

A fiatal állatokra vagy a "kis" jelzőt használjuk: kismacska, kisoroszlán, kistigris, vagy pedig a "kölyök" szót: macskakölyök, párduckölyök.

A házimacska becézésére használjuk még a "cica" kifejezést is, a fiatal házimacskára pedig a "kiscica" szót.

Az angol nyelv nem pontosan ugyanezeket a fogalmakat jelöli, ezért a fordításnál nem mindig lehet a szószerinti értelmezést használni.

Például az angol "cat" szó egyaránt jelent vadon élő és házimacskát is.

A "big cat" kifejezés megegyezik a magyar "nagymacska" kifejezéssel, a macskafélék méretét illetően.

A "small cat" viszont nem a mi "kismacska" szavunkat jelenti (erre a "kit" szolgál), hanem a "kis testű" macskafélék gyűjtőszava, illetve egyes anyagokban a nagymacskáknál "kisebb" macskaféléket jelenti.

A vadon élő macskafélék kölykeire a "cub" kifejezést használják.

• Macskafélék magyar, angol, új és régi latin nevei