A macskafélék családjába nagyon sokféle állat tartozik.
Csoportosítás:
1. Méretük (testsúlyuk) alapján
2. Tudományos rendszertan szerint
Nyelv:
A hétköznapi magyar nyelv a "macska" szó alatt a házimacskát
érti, hiszen Magyarországon nem volt annyiféle macska őshonos, mint például
Afrikában vagy India dzsungeleiben. A ritkán látható vad rokont épp ezért külön
jelzővel látja el nyelvünk: "vadmacska", a másik őshonos macskafélénket pedig
"hiúz"-nak nevezzük.
A "nagymacska" szó azokat a macskaféléket jelenti, amelyeket a vadászok a
nagyvadak közé soroltak: méretüknél fogva veszélyt jelenthettek az emberre.
A fiatal állatokra vagy a "kis" jelzőt használjuk: kismacska, kisoroszlán,
kistigris, vagy pedig a "kölyök" szót: macskakölyök, párduckölyök.
A házimacska becézésére használjuk még a "cica" kifejezést is, a fiatal
házimacskára pedig a "kiscica" szót.
Az angol nyelv nem pontosan ugyanezeket a fogalmakat jelöli,
ezért a fordításnál nem mindig lehet a szószerinti értelmezést használni.
Például az angol "cat" szó egyaránt jelent vadon élő és házimacskát
is.
A "big cat" kifejezés megegyezik a magyar "nagymacska" kifejezéssel, a
macskafélék méretét illetően.
A "small cat" viszont nem a mi "kismacska" szavunkat jelenti (erre a "kit"
szolgál), hanem a "kis testű" macskafélék gyűjtőszava, illetve egyes anyagokban
a nagymacskáknál "kisebb" macskaféléket jelenti.
A vadon élő macskafélék kölykeire a "cub" kifejezést használják.
|